{"id":119,"date":"2025-03-21T06:42:27","date_gmt":"2025-03-21T06:42:27","guid":{"rendered":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/?p=119"},"modified":"2025-03-21T06:42:29","modified_gmt":"2025-03-21T06:42:29","slug":"genes-and-memes","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/2025\/03\/21\/genes-and-memes\/","title":{"rendered":"G\u00e9nek \u00e9s m\u00e9mek"},"content":{"rendered":"<p class=\"wp-block-paragraph\">A term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1st manaps\u00e1g a <a href=\"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/2024\/12\/31\/history-and-evolution\/\" data-type=\"post\" data-id=\"66\">biol\u00f3giai evol\u00faci\u00f3<\/a> legfontosabb mechanizmus\u00e1nak tartjuk, de ez nem volt mindig \u00edgy. Amikor Charles Darwin el\u0151sz\u00f6r megfogalmazta a modellt, hi\u00e1nyzott m\u00e9g bel\u0151le egy r\u00e9sz, ami a gyakorlati alkalmaz\u00e1shoz csaknem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen. Akkoriban ugyanis igen kezdetleges ismeretek \u00e1lltak rendelkez\u00e9sre a biol\u00f3giai \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l, m\u00e1rpedig a sikeres el\u0151rejelz\u00e9sekhez mindenk\u00e9ppen tudnunk kell, hogy egy kiv\u00e1lasztott tulajdons\u00e1g vajon \u00e1tker\u00fcl-e a k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9kbe, \u00e9s ha \u00e1tker\u00fcl, akkor hogyan. <a href=\"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/2025\/02\/27\/in-the-footsteps-of-oswald-spengler\/\" data-type=\"post\" data-id=\"104\">Oswald Spengler munk\u00e1ja<\/a> \u2013 amivel megalap\u00edtotta a <a href=\"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/2025\/02\/17\/cultural-morphology\/\" data-type=\"post\" data-id=\"97\">kultur\u00e1lis morfol\u00f3gia<\/a> vizsg\u00e1lat\u00e1t \u2013 abban az id\u0151szakban sz\u00fcletett, amikor Darwin elm\u00e9let\u00e9t t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 zs\u00e1kutc\u00e1nak tekintett\u00e9k a biol\u00f3gusok.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeden bel\u00fcl azt\u00e1n siker\u00fclt \u00f6sszeh\u00e1zas\u00edtani a Darwin-f\u00e9le term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1st a Gregor Mendelt\u0151l ered\u0151 genetik\u00e1val, \u00e9s \u00edgy l\u00e9trej\u00f6tt a biol\u00f3giai evol\u00faci\u00f3r\u00f3l alkotott mai k\u00e9p\u00fcnk. Vajon a <a href=\"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/2025\/02\/07\/species-and-cultures\/#Natural_selection_in_human_society\">t\u00e1rsadalmi evol\u00faci\u00f3<\/a> p\u00e1rhuzamos modellj\u00e9hez is t\u00e1rs\u00edthat\u00f3 az ut\u00e1nz\u00e1snak \u2013 ami az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s szerep\u00e9t t\u00f6lti be \u2013 valamilyen hasonl\u00f3 elm\u00e9lete? Azt hiszem, a v\u00e1lasz igen, s\u0151t, a gondolatmenet v\u00e1ratlanul visszavezet benn\u00fcnket Oswald Spenglerhez is.<\/p>\n\n\n\n<div id=\"ez-toc-container\" class=\"ez-toc-v2_0_88 counter-hierarchy ez-toc-counter ez-toc-transparent ez-toc-container-direction\">\n<div class=\"ez-toc-title-container\">\n<p class=\"ez-toc-title\" style=\"cursor:inherit\">Tartalom<\/p>\n<span class=\"ez-toc-title-toggle\"><\/span><\/div>\n<nav><ul class='ez-toc-list ez-toc-list-level-1' ><li class='ez-toc-page-1 ez-toc-heading-level-3'><a class=\"ez-toc-link ez-toc-heading-1\" href=\"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/2025\/03\/21\/genes-and-memes\/#Selfish_replicators\" >\u00d6nz\u0151 replik\u00e1torok<\/a><\/li><li class='ez-toc-page-1 ez-toc-heading-level-3'><a class=\"ez-toc-link ez-toc-heading-2\" href=\"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/2025\/03\/21\/genes-and-memes\/#The_meme_of_culture\" >A kult\u00fara m\u00e9mje<\/a><\/li><\/ul><\/nav><\/div>\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><span class=\"ez-toc-section\" id=\"Selfish_replicators\"><\/span>\u00d6nz\u0151 replik\u00e1torok<span class=\"ez-toc-section-end\"><\/span><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A biol\u00f3giai \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s a genetika elm\u00e9lete szerint egy rendk\u00edv\u00fcl kifnomult \u00e9s \u00f6sszetett folyamat, de most szerencs\u00e9re nincs sz\u00fcks\u00e9g arra, hogy mindenre kiterjed\u0151 le\u00edr\u00e1st adjunk r\u00f3la. Az indul\u00e1shoz el\u00e9g azt tudni, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek megfigyelhet\u0151 tulajdons\u00e1gai (ezt nevezik fenot\u00edpusnak) nem k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00f6r\u00f6kl\u0151dnek. Gyakran el\u0151fordul, hogy a k\u00e9t sz\u00fcl\u0151 valamely tulajdons\u00e1ga megegyezik, az ut\u00f3d azonban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lesz t\u0151l\u00fck, p\u00e9ld\u00e1ul az egyar\u00e1nt A v\u00e9rcsoporttal rendelkez\u0151 apa \u00e9s anya gyermek\u00e9nek lehet 0-s v\u00e9rcsoportja.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9snek van egy k\u00f6zbens\u0151 l\u00e9p\u00e9se: az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag l\u00e9trehoz\u00e1sa. Az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag tartalmazza azt az inform\u00e1ci\u00f3t (a genot\u00edpust), ami egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes programk\u00f3dhoz hasonl\u00f3an meghat\u00e1rozza, el\u0151\u00edrja az adott \u00e9l\u0151l\u00e9ny megfigyelhet\u0151 tulajdons\u00e1gait. A k\u00f3d sok kis k\u00f3dr\u00e9szletb\u0151l, g\u00e9nekb\u0151l \u00e1ll \u00f6ssze, amelyek egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl \u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00f6r\u00f6kl\u0151dnek. A gyermek \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag\u00e1nak egyes g\u00e9njei az apa \u00e9s az anya \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag\u00e1nak g\u00e9njeit m\u00e1solj\u00e1k, a g\u00e9nek egyik fel\u00e9t innen, a m\u00e1sik fel\u00e9t amonnan. \u00cdgy teh\u00e1t a sz\u00fcl\u0151k k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n csak a saj\u00e1t g\u00e9nk\u00e9szlet\u00fck fel\u00e9t adj\u00e1k \u00e1t a gyermek\u00fcknek az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n, az \u00e9let\u00fck sor\u00e1n szerzett tulajdons\u00e1gaikat pedig egy\u00e1ltal\u00e1n nem.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A megfigyelhet\u0151 tulajdons\u00e1gok \u00e9s a g\u00e9nk\u00e9szlet k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s egyes esetekben egyszer\u0171en megmagyar\u00e1zhat\u00f3. A 0-s v\u00e9rcsoport megjelen\u00e9s\u00e9t az im\u00e9nt eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1ban nem neh\u00e9z meg\u00e9rteni, mert ezt a tulajdons\u00e1got egyetlen g\u00e9nnek az ap\u00e1t\u00f3l \u00e9s az any\u00e1t\u00f3l \u00e9rkez\u0151 k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1nya hat\u00e1rozza meg.<sup data-fn=\"4aacd423-2881-4063-8036-c2862e27c2a6\" class=\"fn\"><a href=\"#4aacd423-2881-4063-8036-c2862e27c2a6\" id=\"4aacd423-2881-4063-8036-c2862e27c2a6-link\">1<\/a><\/sup> Ha ezzel szemben azt akarn\u00e1nk vizsg\u00e1lni, milyen magasra n\u0151 meg majd a gyermek, akkor sok-sok g\u00e9n egy\u00fcttes hat\u00e1s\u00e1t kellene elemezn\u00fcnk, ami sokkal nehezebb feladat lenne. De l\u00e9teznek olyan jelens\u00e9gek, amelyek enn\u00e9l is nagyobb kih\u00edv\u00e1st jelentenek, p\u00e9ld\u00e1ul olyan tulajdons\u00e1gok, amelyek annak ellen\u00e9re terjedtek el, hogy az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra h\u00e1tr\u00e1nyosak. Rendszeresen el\u0151fordul, hogy egyes hangy\u00e1k fel\u00e1ldozz\u00e1k a saj\u00e1t \u00e9let\u00fcket a boly v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben, an\u00e9lk\u00fcl hogy b\u00e1rmif\u00e9le jutalomban r\u00e9szes\u00fcln\u00e9nek cser\u00e9be. Mi\u00e9rt lehets\u00e9ges ez?<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A legsz\u00e9lesebb k\u00f6rben elfogadott v\u00e1lasz az ilyen \u00e9s ehhez hasonl\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekre az, hogy az evol\u00faci\u00f3 f\u0151szerepl\u0151i nem az egyedi \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, hanem a g\u00e9nek. A g\u00e9nek sikere vagy kudarca teljesen egy\u00e9rtelm\u0171, mert minden v\u00e1ltozatr\u00f3l pontosan ki lehet mutatni, mennyire gyakori az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek adott popul\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. Nem ismer\u00fcnk olyan p\u00e9ld\u00e1t a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1sb\u00f3l, ami egy el\u0151ny\u00f6s g\u00e9nv\u00e1ltozat kudarc\u00e1hoz vezetett volna. A hangyaboly lak\u00f3i k\u00f6zeli rokons\u00e1gban \u00e1llnak egym\u00e1ssal, \u00edgy a g\u00e9njeik is nagyr\u00e9szt azonosak. Az egyed \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1sa v\u00e9gs\u0151 soron a saj\u00e1t g\u00e9njei \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az evol\u00faci\u00f3nak ezt a g\u00e9nk\u00f6zpont\u00fa elm\u00e9let\u00e9t Richard Dawkins k\u00f6nyve, \u201eAz \u00f6nz\u0151 g\u00e9n\u201d mutatta be a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek. B\u00e1r vannak kritikusai az elm\u00e9letnek, az k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy lehet\u0151v\u00e9 teszi a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s mechanizmus\u00e1nak szinte matematikai tisztas\u00e1g\u00fa le\u00edr\u00e1s\u00e1t. Az eg\u00e9sz folyamat visszavezethet\u0151 egyr\u00e9szt a g\u00e9nek t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9re, hogy min\u00e9l t\u00f6bb m\u00e1solatot k\u00e9sz\u00edtsenek magukr\u00f3l, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a k\u00f6rnyezeti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre, amelyek korl\u00e1tozz\u00e1k ezt a sokasod\u00e1st. Ebben a helyzetben  a m\u00e1sol\u00e1si hib\u00e1k (mut\u00e1ci\u00f3k) esetenk\u00e9nt el\u0151ny\u00f6snek bizonyulhatnak, \u00e9s \u00edgy \u00faj g\u00e9nv\u00e1ltozatok j\u00f6hetnek l\u00e9tre, amelyek id\u0151vel \u2013 sok m\u00e1sol\u00e1s ut\u00e1n \u2013 kiszor\u00edtj\u00e1k a r\u00e9gebbieket.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A mechanizmus letisztult megfogalmaz\u00e1sa felveti a k\u00e9rd\u00e9st, hogy lehet-e \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtani. Vajon lehets\u00e9ges, hogy nem csup\u00e1n a g\u00e9nekkel j\u00e1tsz\u00f3dik le a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s? Vajon vannak m\u00e9g olyan \u00f6nm\u00e1sol\u00f3 entit\u00e1sok, amelyek ugyanilyen \u00f6nz\u0151 tejeszked\u00e9sre t\u00f6rekednek k\u00f6rnyezeti nyom\u00e1s alatt, \u00e9s ugyan\u00edgy v\u00e9tenek m\u00e1sol\u00e1si hib\u00e1kat? Dawkins \u201eAz \u00f6nz\u0151 g\u00e9n\u201d-ben felt\u00e9telezte, hogy l\u00e9tezhetnek ilyenek, \u00e9s  replik\u00e1tornak nevezte \u0151ket. S\u0151t, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 spekulat\u00edv jelleggel m\u00e9g egy p\u00e9ld\u00e1t is szolg\u00e1ltatott: szerinte az emberi tudatban is term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s zajlik, ennek a kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1snak a t\u00e1rgya pedig egy g\u00e9nhez hasonl\u00f3 replik\u00e1tor, amit m\u00e9mnek nevezett el.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Szinte mindannyian megtapasztaltuk m\u00e1r, hogy egy f\u00fclbem\u00e1sz\u00f3 dallam l\u00e1tsz\u00f3lag minden ok \u00e9s \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcl sz\u00e1mtalanszor lej\u00e1tsz\u00f3djon a fej\u00fcnkben. Dawkins kifejez\u00e9s\u00e9t haszn\u00e1lva ekkor egy m\u00e9met \u00e9rt\u00fcnk tetten, ami r\u00e1 akar venni benn\u00fcnket, hogy eld\u00fadoljuk \u00e9s tov\u00e1bbadjuk. Sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1r\u00f3l \u00edrt m\u00e9g ezen k\u00edv\u00fcl, k\u00f6zte \u00f6sszetett jelens\u00e9gekr\u0151l is: r\u00f6gz\u00edtett sz\u00f3fordulatokt\u00f3l, divathull\u00e1mokr\u00f3l, s\u0151t, vall\u00e1sokr\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><span class=\"ez-toc-section\" id=\"The_meme_of_culture\"><\/span>A kult\u00fara m\u00e9mje<span class=\"ez-toc-section-end\"><\/span><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00f6tlet, mely szerint az emberi tudatot m\u00e9mek hat\u00e1rozz\u00e1k meg, hat\u00e1sosnak bizonyult. Sok kutat\u00f3t \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt arra, hogy felt\u00e1rja a gondolatmenetben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9geket, ebb\u0151l pedig kialakult egy tudom\u00e1nyos mozgalom, amelyet a genetika mint\u00e1j\u00e1ra memetik\u00e1nak neveztek el.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ha tov\u00e1bbvissz\u00fck az anal\u00f3gi\u00e1t, akkor a m\u00e9mek term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s\u00e1b\u00f3l bontakozik ki az emberi kult\u00fara evol\u00faci\u00f3ja. Ez term\u00e9szetesen igen \u00e9rdekes sz\u00e1munkra, mert az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem modellez\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 organikus modellt \u2013 vagy legal\u00e1bbis az egyik ilyen modellt \u2013 <a href=\"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/2025\/02\/07\/species-and-cultures\/\" data-type=\"post\" data-id=\"93\">hasonl\u00f3<\/a> ir\u00e1nyban keress\u00fck. A szavak egybecseng\u00e9se azonban f\u00e9lrevezet\u0151. A memetikusok az emberi tudat eg\u00e9sz\u00e9re vonatkoz\u00f3an pr\u00f3b\u00e1lnak modellt alkotni, \u00e9s nagyj\u00e1b\u00f3l mindent a kult\u00fara r\u00e9sz\u00e9nek tartanak, amit a nem a genetika hat\u00e1roz meg. Ezzel a hatalmas t\u00e1rggyal egyel\u0151re nem is igaz\u00e1n tudtak megbirk\u00f3zni, \u00e9s a memetika mindeddig nem v\u00e1lt be\u00e1gyazott \u00e9s elfogadott tudom\u00e1nyos elm\u00e9lett\u00e9 vagy \u00e9ppen tudom\u00e1ny\u00e1gg\u00e1.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Mindazon\u00e1ltal ez a kudarc \u2013 ak\u00e1r ideiglenes, ak\u00e1r v\u00e9gleges \u2013 nem z\u00e1rja ki a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy a m\u00e9m nev\u0171 replik\u00e1tor alap\u00f6tlet\u00e9t egyes kisebb, egyedi probl\u00e9m\u00e1khoz felhaszn\u00e1ljuk. A emberi t\u00f6rt\u00e9nelem \u00edrott korszak\u00e1nak modellez\u00e9s\u00e9hez nincs sz\u00fcks\u00e9g arra, hogy minden ment\u00e1lis mint\u00e1zatot \u00e9s tudatos tev\u00e9kenys\u00e9get kielemezz\u00fcnk. A \u201ekult\u00fara\u201d sz\u00f3 ebben a sz\u00f6vegk\u00f6rnyezetben m\u00e1st jelent: az emberi t\u00e1rsadalmon bel\u00fcl elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 csoportot, ami hasonl\u00f3an viszonyul a t\u00f6bbi csoporthoz, mint egyik \u00e1llatfaj a m\u00e1sikhoz. Ennek megfelel\u0151en a memetikai elemz\u00e9st csak arra szeretn\u00e9nk haszn\u00e1lni, hogy megvil\u00e1g\u00edtsuk, mi\u00e9rt \u00e9s hogyan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l ezek a kult\u00far\u00e1k. Ami k\u00f6z\u00f6s, ami \u00e1ltal\u00e1nosan emberi, az ebben a tekintetben nem \u00e9rdekes.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ha az evol\u00faci\u00f3 fogalmait az emberi t\u00f6rt\u00e9nelemre vonatkoztatjuk, akkor elker\u00fclhetetlen\u00fcl eljutunk Oswald Spengler kult\u00farmorfol\u00f3giai modellj\u00e9hez. Mint a bevezet\u0151ben eml\u00edtettem, Spengler akt\u00edv \u00e9veiben a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s \u00e9s a genetika \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se m\u00e9g ismeretlen volt. El\u0151bbit Spengler nem tartotta sokra, ut\u00f3bbit pedig nem is eml\u00edtette \u201eA Nyugat alkony\u00e1\u201d-ban. Az \u0151 biol\u00f3giai p\u00e1rhuzama egy harmadik ir\u00e1nyb\u00f3l, az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 morfol\u00f3gia m\u00f3dszere fel\u0151l indult el. A vizsg\u00e1lt kult\u00far\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti elt\u00e9r\u00e9s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel azonban \u0151 is szembes\u00fclt. Mi pontosan ez az elt\u00e9r\u00e9s? Honnan ered? Hogyan v\u00e1ltozik a kult\u00far\u00e1k fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n?<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Spengler arra jutott, hogy ez az elt\u00e9r\u00e9s bel\u00fcl, teh\u00e1t a kult\u00faremberek elm\u00e9j\u00e9ben, lelk\u00e9ben gy\u00f6kerezik. S\u0151t, a gy\u00f6kerek egy konkr\u00e9t mot\u00edvumhoz vezetnek, amelyet Spengler \u201eUrsymbol\u201d-nak nevezett el. (Csejtei Dezs\u0151 magyar ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban: \u0151sszimb\u00f3lum.) Ez a mot\u00edvum k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl azt ragadja meg, hogy az adott elme mik\u00e9nt \u00e9rz\u00e9keli saj\u00e1t k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 vil\u00e1g\u00e1t, illetve a teret \u00e9s az id\u0151t. A fogalmat pontosan meghat\u00e1rozni ugyanakkor lehetetlennek t\u0171nik, mert legfeljebb r\u00e9szben tudatos jelens\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3, ami csup\u00e1n k\u00f6zvetett m\u00f3don, a kult\u00fara st\u00edlus\u00e1n kereszt\u00fcl mutatkozik meg. E mot\u00edvumb\u00f3l erednek a kult\u00fara k\u00fcl\u00f6nleges alkot\u00e1sai \u2013 vagy ink\u00e1bb az alkot\u00e1sok k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge \u2013 a m\u0171v\u00e9szetekt\u0151l a vall\u00e1sokon \u00e1t a bevezetett technol\u00f3gi\u00e1kig.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ha lecsupasz\u00edtjuk Spengler k\u00f6lt\u0151i le\u00edr\u00e1s\u00e1t, akkor v\u00e9geredm\u00e9nyben azt \u00e1llap\u00edthatjuk meg, hogy az \u201eUrsymbol\u201d egy m\u00e9m. \u201eAz \u00f6nz\u0151 g\u00e9n\u201d kiad\u00e1sa el\u0151tt \u00f6t-hat \u00e9vtizeddel e fogalmat Spengler m\u00e9g nem ismerhette \u00e9s nem haszn\u00e1lhatta, az \u201eUrsymbol\u201d f\u0151 jellemz\u0151i azonban megfelelnek egy Dawkins-f\u00e9le replik\u00e1tornak. Egyr\u00e9szt folyamatosan m\u00e1solja \u00f6nmag\u00e1t, amikor a kult\u00faremberek k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9ke tudattalan ut\u00e1nz\u00e1ssal \u00e1tveszi a sz\u00fcleit\u0151l, m\u00e1sr\u00e9szt az \u00e1ltala k\u00f3dolt, megfigyelhet\u0151 jellemz\u0151k \u2013 a kult\u00far\u00e1ra jellemz\u0151 t\u00e1rsas viselked\u00e9s \u2013 ki vannak t\u00e9ve a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s nyom\u00e1s\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Milyen v\u00e1ltozatai vannak a m\u00e9mnek? A v\u00e1lasz az im\u00e9nt le\u00edrtak szerint az, hogy minden nagy kult\u00far\u00e1nak megvan a saj\u00e1t v\u00e1ltozata. Ha ism\u00e9t a Spengler \u00e1ltal r\u00e9szletesen elemzett antik \u00e9s nyugati p\u00e9ld\u00e1kra n\u00e9z\u00fcnk, akkor azt tal\u00e1ljuk, hogy az Antikvit\u00e1s m\u00e9mje a z\u00e1rt \u00e9s lehat\u00e1rolt test, a Nyugat\u00e9 pedig a v\u00e9gtelen t\u00e9r. El\u0151bbib\u0151l sz\u00e1rmaztathat\u00f3ak a testszer\u0171, emberszer\u0171 g\u00f6r\u00f6g istenek, a klasszikus szobr\u00e1szat \u00e9s a sztoikus filoz\u00f3fia, ut\u00f3bbib\u00f3l a hat\u00e1rtalan, abszol\u00fat eur\u00f3pai istens\u00e9g , a szimfonikus zenekar, illetve a vil\u00e1got saj\u00e1t k\u00e9p\u00fckre form\u00e1l\u00f3 modern ideol\u00f3gi\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00edrott t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s az evol\u00faci\u00f3 itt felt\u00e1rt anal\u00f3gi\u00e1ja szerint Spengler modellje a <a href=\"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/2025\/02\/17\/cultural-morphology\/#The_process_of_cultural_genesis\">kult\u00far\u00e1k keletkez\u00e9s\u00e9nek id\u0151szak\u00e1ra vonatkozik<\/a>. Ebben az id\u0151szakban a kult\u00fara m\u00e9mje mut\u00e1ci\u00f3kon \u2013 teh\u00e1t ut\u00e1nz\u00e1si hib\u00e1kon \u2013 megy kereszt\u00fcl, \u00e9s ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en alkalmazkodni tud a kult\u00fara k\u00f6r\u00fcl megv\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezethez. De mi t\u00f6rt\u00e9nik a keletkez\u00e9s id\u0151szak\u00e1n k\u00edv\u00fcl? A kifejlett, v\u00e9gleges form\u00e1ban l\u00e9v\u0151 kult\u00far\u00e1k tagjainak is rendelkezni\u00fck kell a m\u00e9mmel. S\u0151t, ha a genetik\u00e1b\u00f3l indulunk ki, akkor minden ember m\u00e9mk\u00e9szlet\u00e9ben szerepelnie kellene valamilyen m\u00e9mv\u00e1ltozatnak. A kultur\u00e1lis keletkez\u00e9s gyors v\u00e1ltoz\u00e1sai mellett az azon k\u00edv\u00fcl megfigyelhet\u0151 tart\u00f3ss\u00e1g is magyar\u00e1zatra szorul.<\/p>\n\n\n<ol class=\"wp-block-footnotes\"><li id=\"4aacd423-2881-4063-8036-c2862e27c2a6\">A g\u00e9nnek h\u00e1rom v\u00e1ltozata van: A, B \u00e9s 0. Ezek k\u00f6z\u00fcl a 0 v\u00e1ltozat recessz\u00edv, ami azt jelenti, hogy ha a g\u00e9np\u00e1rban van mellette m\u00e1sik v\u00e1ltozat, akkor a m\u00e1sik hat\u00e1rozza meg a v\u00e9rcsoportot. \u00cdgy teh\u00e1t el\u0151fordulhat, hogy mind az apa, mind az anya genot\u00edpusa A0, \u00e9s mind a ketten a 0-s g\u00e9nt adj\u00e1k tov\u00e1bb a gyermek\u00fcknek. <a href=\"#4aacd423-2881-4063-8036-c2862e27c2a6-link\" aria-label=\"Ugr\u00e1s a 1 l\u00e1bjegyzetreferenci\u00e1ra\">\u21a9\ufe0e<\/a><\/li><\/ol>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Natural selection is now considered the most important mechanism of biological evolution but this was not always the case. When Charles Darwin first formulated the model, it was missing an essential part for practical application. At that time, only a very rudimentary understanding was available about biological inheritance. This was a disadvantage because the success [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_newsletter_access":"","_jetpack_dont_email_post_to_subs":false,"_jetpack_newsletter_tier_id":0,"_jetpack_memberships_contains_paywalled_content":false,"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":"[{\"content\":\"The gene has three variants: A, B and 0. Of these, variant 0 is recessive, which means that if there is another variant in the gene pair next to it, the other one determines the blood type. So it is possible for both the father and mother to have genotype A0, and to both pass on the 0 variant to their child.\",\"id\":\"4aacd423-2881-4063-8036-c2862e27c2a6\"}]"},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-119","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_featured_media_url":"","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/119","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=119"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/119\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":123,"href":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/119\/revisions\/123"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=119"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=119"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.aurum-argentum-ferrum.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=119"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}